Mozi

Alien: Covenant – Kritika

aliencovenant

Alien: Covenant – Amikor a puzzle összeáll

-A kritika spoilert tartalmaz!

Ridley Scott azon kevés rendező közé tartozik, aki rögtön az első komolyabb filmjével ki is vívta magának a halhatatlanságot. Bár olyan legendás alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Szárnyas fejvadász, a Gladiátor, a G.I.Jane vagy a Hannibal, mégis a mai napig az egyik legelső filmje, az 1979-es Nyolcadik utas: a Halál (vagyis az első, eredeti Alien) számít a rendező talán legfontosabb munkájának.


Bár a Nyolcadik utas vegytisztán izzadós, sikongatós popcorn-horrornak készült, a koncepció működött, és az évtizedek alatt nagyon komoly kultusz épült rá. A sci-fi és a horror ötvözete saját stílust teremtett, az AFI (American Film Institute) pedig ma már minden idők 10 legjobb sci-fije között tartja számon. Jöttek is sorra a folytatások, számítógépes játékok és regények, mára pedig az Alien-birodalom megkerülhetetlenné vált.

Holott – és ezt nagyon fontos hangsúlyozni – a történet faék egyszerűségű: jön a szöööööörny, és szépen, egyesével levadássza az összes szereplőt, mígnem a főhős legyőzi. Mindez persze megfelelő látványvilággal tálalva. Ennyi, nem több. És ennyi pont elég is volt, működött, a nép kajálta.

Az Alien egyik nagy újítása az volt, hogy most először volt egy ekkora volumenű filmben nőnemű az akcióhős, Sigourney Weaver személyében, akinek egyébként szintén ez volt az első komolyabb filmje (a Woody Allen-féle Annie Hallt nem számolva, ami azért nem mondható mainstreamnek). A színésznőt Ripley hadnagy szerepéért egyébként Oscarra is jelölték.

Az Alien egyszerre volt óriási siker a rajongók és a kritikusok szemében is, ami a Fox számára egyértelművé tette a folytatás szükségességét. A további filmeket – végig Ripley hadnaggyal a főszerepben- azonban már nem Ridley Scott készítette, hanem sorrendben James Cameron, David Fincher és (Joss Whedon forgatókönyve alapján) Jean-Pierre Jeunet. Utóbbit már nem szerették sem a kritikusok, sem a közönség. Végül három évtized után Ridley Scott visszaragadta magához a történet mesélését, és elkészítette a gyilkos xenomorfok (és egyben az emberiség) eredettörténetének is betudható Prometheust, amit 2012-ben mutattak be a mozik.

Pozitív

  • Tökéletes horror: jó a szörny, sok a vér, erős a feszültség, végig lehet izgulni
  • Ugyanakkor nem csak üres vérengzést láthatunk, és ettől, ha lehet, még ijesztőbb az egész. Hiszen két irányból is van mitől tartanunk: nem csak egy szinte elpusztíthatatlan idegen lény tör ránk, hanem a saját magunk által kifejlesztett technológia is az emberiség ellenségévé válik
  • Michael Fassbender kettős alakítása zseniális. Egyszerre hoz két teljesen eltérő személyiséggel rendelkező androidot, és mindkét szerepében nagyon hiteles
  • A látványvilág – ahogy azt Ridley Scott minden filmjében megszokhattuk – most is lenyűgöző
  • Tökéletes összekötő láncszem a Prometheus és a Nyolcadik utas: a Halál között, amivel kerek egésszé válik a Xenomorfok története.

Negatív

  • Rossz belegondolni, hogy az emberiség a legjobb tudósaival megoldja a hibernálás és a hosszas űrutazás kérdését, létrehoz egy Covenant színvonalú űrhajót, eljut arra a fejlettségi szintre, ahol már képesek vagyunk új bolygókat feltérképezni és kolonizálni, majd ezután válogatott hülyékkel tölti meg a kulcsfontosságú legénységi helyeket.
  • hosszas és megfeszített gondolkodás után sem tudok más érvet felhozni, miért lehetne még nem szeretni ezt a filmet, ugyanis a fenti problémától eltekintve hibátlan
9




A Prometheus az Alien filmekkel azonos univerzumban, de még azok cselekménye előtt közel 30 évvel játszódik, és teljesen új történetet, új főszereplőket mutat be. Sok rajongó pont ezért hibáztatta: a korábbi viszonylag egyszerű, de nagyon véres szinopszist most egy komplexebb sztori váltotta fel, ráadásul mindezt a kultikus xenomorfok nélkül. Ez volt a sorban máig a legvegyesebb megítélésű és legtöbbet kritizált Alien-film, sokan zavarosnak és hiányosnak tartották. Pedig se nem zavaros, se nem hiányos, csak ki kellett várni a történet utolsó láncszemét, és ez volt az idén májusban érkező Alien: Covenant.

Gyorstalpaló azoknak, akik elfelejtették, vagy horribile dictu meg sem nézték soha a Prometheust:

A film 2093-ban játszódik, amikor egy kutatópáros ősi civilizáció jeleire bukkan a Földön. A feltárt nyomok arra utalnak, hogy az emberiség idegen eredetű, egy másik faj, az úgynevezett „Tervezők” hoztak minket létre. A Weyland vállalat hajlandó pénzelni egy űr-expedíciót, ami a Tervezők felkutatására irányul. A kutatók az újonnan felfedezett bolygón meg is lelik a Tervezők nyomait, azonban hamarosan kiderül, hogy ez a bolygó nem a lakóhelyük, csak valamiféle katonai bázis volt, ahol a minket létrehozó óriási lények halálos vírust fejlesztettek ki, épp az emberiség kipusztítására, mivel számlátomást nem voltak túl elégedettek velünk. A vírus azonban elszabadult és kiirtotta a bolygó teljes élővilágát, majd elpusztítja az expedíció tagjait is, egyedül a főszereplő dr. Elizabeth Shaw és a David névre hallgató android menekül el, akik a Tervezők lakóbolygója felé veszik az irányt.

Az Alien: Covenant története tíz évvel a Prometheus után folytatódik. A Covenant névre keresztelt űrhajó, fedélzetén 2000 hibernált telepessel, 1500 embrióval és 15 fős legénységével tart a kiszemelt új otthon, az Origae-6 bolygó felé. A legénység tagjai közt a Prometheusból már ismerős David nevű android egy továbbfejlesztett hasonmásával, Walterrel (Michael Fassbender) is találkozhatunk.

Alien-Covenant-gif-blood

Útközben egy sajnálatos baleset miatt a küldetés vezetője meghal, a legénység tagjai pedig a hajó javítása közben egy közeli, de eddig ismeretlen bolygóról érkező jelet fognak. Némi vizsgálat után kiderül, hogy a bolygó (aminek eddig a létezéséről sem tudtak) lakható, sőt, az eredetileg kinézett távoli Origae-6-nál is alkalmasabb lehet a letelepedésre. Az frissen kinevezett Oram kapitány a legénység nyomásának engedve úgy dönt, letérnek az eredeti útvonalról, és megvizsgálják közelről is az újonnan felfedezett planétát.

Természetesen hamar kiderül, hogy ez igen rossz döntés volt, mint ahogy nagyjából minden más döntés is, amit ebben a filmben emberek hoznak meg. A legénység tagjait előbb egy rejtélyes vírus támadja meg, majd fehér neomorfok kezdik aprítani, míg végül felbukkan David, az előző részben látott android is (akit dr. Shaw azóta helyrepofozott). Kiderül, hogy ez a bolygó volt a Tervezők eredeti bolygója, ide érkezett meg egy évtizede David és Dr. Shaw, majd az általuk áthurcolt és véletlenül kieresztett halálos vírus idővel kiirtotta a Tervezők teljes faját. David tárlatvezetésével fény derül mind a fehér neomorfok, mind a fekete xenomorfok eredetére.

A történet egyik csúcspontja a két android, David és Walter összecsapása, amire akkor kerül sor, mikor Walter ráébred, hogy David szándékosan szabadította rá a Tervezőkre a vírust, mi több, dr. Shaw-t is ő ölte meg, az általa létrehozni kívánt tökéletes lénnyel való kísérletezések során.

Amíg Walter feltartóztatja Davidet, a maroknyi túlélőért leszáll az egyik hajó, így el tudnak menekülni a bolygóról. Persze, ahogy annak történnie kell, az összecsapást túlélő Walter és egy xenomorf is csatlakozik hozzájuk az utolsó pillanatban. Némi véres fogócska után az igencsak megcsappant legénységnek, élükön Daniels Bransonnal (Katherine Waterston), akire egyfajta új Ripleyként is tekinthetünk, sikerül kidobnia a gépből a lényt, így a hajó most már folytathatja útját az eredetileg kinézett bolygó felé. Branson szerepével egyébként Ridley Scott továbbvitte és árnyalta a mostanra már hagyománnyá vált erős, kemény női főszereplő karakterét, amit annak idején Ripley-vel indított, majd a Prometheusban Dr. Shaw-val folytatott.

A veszély elmúltával a megmaradt legénységi állomány ismét sztázisba merül, utolsóként Branson fekszik be a kabinba, Walter segítségével. Az androidtól való búcsú során ébred rá, hogy nem Walterrel, hanem Daviddel van dolga, de már késő, az altatási folyamat hatásos. David pedig, miután mindenkit elaltatott, biztonságba helyez a hűtőkamrában két xenomorf-embriót, és meghamisítja a hajónaplót, felülírva a Tervezők bolygójára és az idegenekre vonatkozó bejegyzéseket.

alien-gif

Az Alien: Covenant megválaszol minden kérdést, bepótol minden rajongók számára fontos hiányt. Egyszerre képes arra, hogy folytassa a Prometheus történetmesélő és filozofikus/etikai kérdéseket felvető tartalmasságát, és közben visszatér az eredeti Alien ikonikus gyökereihez, az űrhajón vérengző fekete idegennel és a vele szembeszálló tökös csajjal, tengernyi vérrel és izgalommal.

Ridley Scott a feszültségkeltés mestere, képes úgy adagolni az akciót, látványt és a meglepetéseket, hogy folyamatosan fenntartja a nézőben azt a félelemmel vegyes izgatottsági szintet, ami csak a jó horrorok velejárója. Hiába tudjuk, mire számítsunk, mégis működik a mágia.

A film látványvilága elképesztően kidolgozott és mesteri: a világűrben energiát begyűjtő hajó éppolyan gyönyörű, mint az új bolygó felszíne. Az idegen lények evolúciójának minden lépcsőfokát is aprólékosan és végtelen profizmussal oldották meg, a neomorfok látványra és mozgásra is éppolyan lenyűgözőek, mint a kifejlett xenomorf.

A film egyetlen –ám annál nagyobb – hibája talán abban a nagyon erős logikátlanságban van, ami a teljes legénységet jellemzi. Eleve elképzelhetetlen lenne, hogy egy sok milliárd dolláros projektet úgy indítsunk útjára, hogy a legénység csupa kutatóból áll, mindennemű katonai háttér nélkül. Mivel civilekről van szó, ezért várható, hogy képtelenek olyan fegyelemmel engedelmeskedni a feljebbvalójuknak, mint ahogy azt egy katona tenné, márpedig az engedetlenség itt több ezer ember életébe is kerülhet. Ráadásul a 14 legénységi tagból 10 párt is alkot, ami döntéshelyzetben magában hordozza a kockázatot, hogy az ember a saját párját mentse, fittyet hányva a teljes küldetés sikerére. Szintén hiteltelen, hogy egy parancsnok hirtelen felindulásból irányt változtasson, és egy másik bolygóra kíséreljen meg letelepedni, hiszen ezért a döntéséért nem csak a hibernálásból magához térő 2000 telepes nem fogja megdicsérni, de a Földről sem nagyon találná meg többé senki az új kolóniát.

Azonban mindez semmi ahhoz a szabályosan fizikai fájdalmat okozó ostobasághoz képest, amit a legénység minden egyes tagja külön-külön és együtt elkövet a film első felében. Mind a tudományos, mind pedig a katonai protokollt izomból rúgják fel, és úgy viselkednek egy idegen bolygón, mintha legalábbis a hátsó kertbe ugrottak volna ki bújócskázni kicsit. A sisakot természetesen a megérkezés utáni második percben leveszik, eszükbe sem jut, hogy az nem csak a levegő káros anyagaitól védhet, hanem egy esetleges idegen lény által kibocsájtott mérgektől is. Az, hogy rágyújtsanak, vagy épp a fák közt vizeljenek, számukra természetes, meg sem fordul egyikük fejében sem, hogy vajon hogyan reagálhat akár a füstre, akár a vizeletre vagy az általunk hordozott mikroorganizmusokra az emberhez nem szokott bolygó növényvilága. Ezek a „tudósok” idegen növényeket és egyéb képződményeket böködnek az arcukról alig 10 centire, mindennemű maszk és védőfelszerelés nélkül. Olyan mértékben amatőrök és életképtelenek, hogy jó eséllyel egy agresszív vírustól és gyilkos lényektől mentes, barátságos bolygón is pár napon belül elpusztulnának a saját ostobaságuknak köszönhetően. (Csak ebben az esetben nem horror, hanem tragikomédia lenne a műfaj besorolása.)

alien-covenant-michael-fassbender-crew-1024x576

Azt meg már egyenesen megszokhattuk, hogy mint minden valamire való horrorban, így itt is egyesével fogynak az emberek, és hiába hal meg előtte már öt másik ember, aki egyedül indult el valahova, azért a hatodik is csak elvonul egyedül pancsikolni az addigra már nyíltan veszélyes terepen, mert végül is a fürdés fontosabb, mint az életben maradás. Ilyenkor láthatjuk, hogy a tisztaság nem mindig fél egészség.

Persze ezek a hibák nem a Covenant sajátosságai: szinte szóról szóra ugyanezeket fel lehetne sorolni akár az 1968-as Majmok bolygója esetében is, és úgy általában a műfaj szinte minden példányánál.

Ezektől a bosszantó sületlenségektől eltekintve viszont a film nagyon egyben van. Egy, az elődökhöz méltó, rendkívül jó sci-fi/horror keveréket kaptunk, kellő mennyiségű vérrel és feszültséggel, ugyanakkor mögöttes mondanivalóval is.

Lia


A lehetőséget köszönjük a Corvin Mozinak! További premiernapok:
https://www.facebook.com/groups/1393615234016744/


Ajánlott cikk:

A Galaxis Őrzői 2 – Kritika

Hozzászólások

geex.hu

E-sport hírek a League of Legends, Counter-Strike és a
Hearthstone világából. PC és konzoljáték hírek, Cosplay.



Tweet-ek

Mennyi pénzt öltél bele a League of Legends-be? - https://t.co/pwKQ1GSgLW https://t.co/KWLKJeS1Qt
Újabb Csillagőrzők a láthatáron! - https://t.co/tJGIAYqkId https://t.co/i9D7TqkBls
Tanulj ingyen a világ egyik legjobb Soraka játékosától - https://t.co/1MFDVp2ff0 https://t.co/LoothB2j7o

Flickr képek